Hogyan jött az ötlet?
Magamból, igazából ez vagyok én. 
Már gyerekként is gyűjtöttem az érdekes üvegszilánkokat az utcán. Emlékszem, volt egy talált kedves üvegszilánkom, melyből később magam kreáltam szilánk-nyakláncot. Büszkén és nem minden veszélyt nélkülözve hordtam… Azóta sok minden változott körülöttem, de az ÜVEG szeretete megmaradt. Az üvegfestés régebben is a mindennapjaim szerves részét képezte. Mindig is festettem üvegre más kérdés, hogy „AsterGlass Design” csak pár éve lett belőle.
A technikai tudás szakszerűségére és a fejlődésre tudatosan törekedve- 15 éve festek. Vicces, de az életpályám fordított sorrendben alakult: már volt két mérnöki diplomám, mikor rájöttem, hogy vagyok annyira kíváncsi az üvegfestészetre, hogy minden formáját megtanuljam: így egészítettem ki egyetemi és főiskolai végzettségeimet a szakképzéssel – hivatalosan is elismert tradicionális üvegfestő- és ólmozottüveg készítő lettem. Ennek ellenére maradtam a hideg síküvegfestés technikájánál – bár előbbiből néhány technikai kivitelezést átemeltem és kísérleteztem, mi az, amit e technikánál maradva is alkotásaimba csempészhetek a tradícionális ágból. Üvegfestett lakásdekorációkat, üvegfestményeket, festett üveglámpákat, üvegékszereket és gyerekeknek szóló Meselámpákat és készítek. Minden a saját, kétkezi munkám eredménye.
Ez egy speciális, kuriózumnak számító művészeti technika, mely a tűzzománchoz hasonló, csillogó, élettel teli felületet eredményez, ennek a 
szépsége, hogy az életre kelt üveg, a maga fényjátékával, a színek varázslatos világával egészen rendkívüli, meglepő hatással bír.
Az én „mumusom”, hogy egy olyan technikában alkotok, amit alatt a legtöbb ember a köznyelvben merőben mást ért: az üvegfestést sokan a matricafestéssel azonosítják, ami ehhez képest egy játék-technika. Ettől nem könnyű elhatárolódni a fejekben.
Az üvegfestés technikájának oktatását hazánkban először kezdtem el online formában: így több emberhez tudom eljuttatni az alkotás örömét és az üveg szeretetét. Nem túlzó azt állítanom, hogy az üvegfestés feltölt, kikapcsol és boldoggá tesz – igazi művészetterápia: „lelki wellness” Minden alkotás egy megismételhetetlen, újabb kis csoda, amivel örömet okozhatok másoknak. Lehet ezt nem szeretni?
Máig nem értem, hogy lehetséges, hogy eddig nem ezzel foglalkoztam…sok évet pazaroltam el. Célom, hogy másokat is saját művészeti vállalkozásuk beindítására inspirálhassak és minél több embert megismertessek az üvegfestés lelket gazdagító technikájával.
Hogyan kezdtél bele? Milyen előzményei voltak?
A kislányom születésével kaptam egy új lehetőséget arra, hogy más szemszögből tekintsek magamra, az életpályámra és újragondoljam a 
„hivatásomat”. Mérnökként izgalmas döntés volt, hogy a művészi vonallal is kezdhetnék valamit. A kép azért úgy teljes, hogy volt egy erős döntéskényszer is: ha minél tovább szerettem volna otthon maradni a gyermekemmel, az anyagiak miatt is dolgoznom kellett. Ez csak otthonról, rugalmas időbeosztásban volt megvalósítható, olyan körülmények között, ahol én vagyok a magam ura és olyan tevékenységgel, amit szeretek annyira szenvedélyesen, hogy ne érezzem megerőltetőnek azt a sok lemondást, ami ezzel jár.
Azt tudtam, hogy kitartó típus vagyok és a végsőkig elmegyek abban, amit szeretnék megvalósítani. Azt viszont nem, hogy a közönség, akiknek szánom a munkáimat, milyen fogadtatásban részesíti majd.
Miből fakadt az ötlet?
Az üvegfestés adott volt. A termékötletek pedig egyszerűen idővel kiforrták magukat. Megmutatta a piac, hogy mire van szüksége és kis kreativitással, no meg tudatos odafigyeléssel a jelenlegi portfólió sült ki belőle
Több termékvonalat maguk a megrendelők indukáltak, az egyedi kéréseik nyomán aztán alakítottam a kínálatot. A Meselámpa is így jött létre, fokozatosan kiemelkedett a termékpalettámból, míg nem azt vettem észre, hogy erre muszáj külön brandet építenem.
Gondot jelentett, hogy kezdetben az indulás szokásos nehézségei mellett össze voltam zavarodva: nem tudtam magamban helyre tenni azt a sok mindent amit egyszerre csináltam és amivel mind parallel foglalkoztam: az üvegfestés oktatás éppúgy szívügyem volt, mint maga az alkotás és saját kezű termékeim megalkotása, a meselámpák festése vagy mások művészi vállalkozásának motiválása – hiszen mind belőlem fakadt. Hosszú idő telt el, mire beláttam: ez MIND én vagyok, így egyben: az AsterGlass Design, az Üvegrekattanva, a Meselámpa és a Kreapálya brandek egymást erősítő és egymást támogató vonalak. A közös bennük Én vagyok 🙂 és ez így van jól.
Mekkora a cég? Hányan dolgoztok benne? Milyen segítséged (családtagok, alvállalkozók stb.) vannak?
Egyedül dolgozom, és nem tagadom, mindennapos nehézséget jelent, hogy nem csupán tervező és alkotó vagyok, hanem minden egy személyben: ügyfélszolgálat, marketinges, webmester, honlapfejlesztő, – karbantartó, beszerző, csomagoló, postázó… én írom a hírleveleket, a facebook posztokat is…ez így egyszerre nagyon sok. Hosszú távon nyilván a kiszervezés a megoldás.
Mivel a termékeim életre szóló, személyes, ütős és egyedi ajándékötletek, amivel büszke ajándékozóvá válhat a megrendelő, ezért ezt a vonalat egyelőre veszélyesnek érzem kiengedni a kezemből. Számomra fontos, hogy ajándékot venni valakinek ne nyűg legyen, hanem közös, izgalmas, várakozással teli és nagyszerű élmény, melyet szinte a megrendelővel együtt közösen tervezünk meg. Több visszatérő ügyfelemmel szinte baráti a viszonyom: ez sokszor elengedhetetlen is, hiszen meg kell ismerjem őket ahhoz, hogy valóban testhez állót alkothassak. Éppen ezért, a kiszervezés nem adható át minden szinten.
Alvállalkozóim az alapanyag beszerzés szintjén vannak, keresztmarketing partnerekkel és viszonteladókkal működöm együtt, 
illetve jó a kapcsolatom néhány galériával is. A marketinget és a tartalomfejlesztést pedig örökre megfogom tartani magamnak 🙂 , mindkettőt imádom.
Hogyan egyezteted össze a vállalkozást és a gyermeknevelést, családi életet? Volt segítséged? Milyen tipped van, ami segített megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat, milyen tanácsod van az olvasók számára ezen az téren?
Ez egy folyamatos tányérpörgetés…és meg kell mondjam, nagyon nem könnyű. A vállalkozás, a család, az anyai és a női szerepkör együtt több teljes embert is kitevő életfeladat. Sokszor érzem magam frusztráltnak, ha arra gondolok, hogy minden téren egyszerre kellene megfelelnem. Szerencsére ennek oldására, a produktivitás és önfegyelem fejlesztésére is különböző technikák vannak és csak rajtad múlik, hová fejlődsz benne. A vállalkozás: jó kis önismereti és önkifejezési „játék”, egy komoly játék, melynek alappillére az élethosszig tartó önfejlesztő tanulás –éppen ez a legklasszabb benne!
Segítséget jelent számomra, hogy szüleim a közelben laknak és szívesen segítenek a gyerekfelügyeletben, ha szükséges.
Milyen terveid vannak? Mit szeretnél megvalósítani, hova szeretnél eljutni?
Tervekkel, ötletekkel tucatnyi füzetem tele van. A nehézséget mindig a megvalósítás okozza és az ezzel kapcsolatban felmerülő időhiány…Több termékvonal is kialakításra vár, a termékfejlesztés folyamatosan előtérben van. Idén és jövőre az értékesítési tölcsérek kialakítása és az automatizálás lesz a porondon, később szeretnék majd külföld felé is nyitni.
Mit tanácsolsz azok számára, akik még csak tervezgetik a vállalkozást?
Mindenkinek azt tanácsolom, hogy higgyen magában, és ne hagyja, hogy a környezete vagy a kezdeti kudarcok a kedvét szegjék. Csinálja azt, amit szívvel–lélekkel szeret és a saját útját jelenti, akkor minden – vélt vagy valós – akadályt képes lesz leküzdeni.
Hobbiból hivatást építeni nem könnyű: magaddal, a környezeteddel és a piaccal elfogadtatni, hogy vagy, létezel, nem könnyű feladat és nem megy egyik napról a másikra. Legyél türelmes. Az elején nehéz, hogy komolyan vegyenek és ne hagyd magad elbizonytalanítani a kétkedők által. Ez rengeteg energiát felemészt. Fontos megtalálni az egészséges egyensúlyt: ne váljon taposómalommá maga az alkotás folyamata – alkotás alatt itt értsd az saját bizniszed építésének folyamatát akár, hiszen ez is teremtés…Legyél jelen, mutasd meg és építsd magad, apránként, lépésenként, a többi meg majd beérik idővel.
Ne sajnáld a pénzt a tanulásra áldozni, mert a legjobb befektetés a 
magadba való befektetés! Nekem ez már-már túlságosan gyenge pontom: én a profitom szinte egészét annak ellenére ebbe forgatom vissza, hogy sokszor lennének más, égetőbb kiadásaim…
Mire figyeljenek oda, mit tartasz fontosnak és mit nem?
Kitartás, önfegyelem, nyitottság, szorgalom, önbizalom és bátorság kell mindehhez. Ezért olyan területen indulj el, amit szenvedélyesen szeretsz csinálni és AKAROD, mert csak így nem jelent gondot, fáradságot akár heteken keresztül éjszakázni miatta Mindenkinek azt javaslom, foglalkozzon azzal, amit szeret 🙂 és nem hátrány, ha még gyermekvállalás előtt megalapozod a bizniszt, mert azért ez így nehezített pálya…
Első lépésként tanulmányozd az önfegyelem fejlesztését – enélkül ugyanis semmi nem működik – és értsd meg a szokások hatalmát.
Mit csinálnál másként, ha most vágnál bele?
A gondolatok teremtő erejét tenném magamévá legelőször. Nekem ez elég későn csapódott le, hogy emennyire alapszinten szükséges. Csak annak a néhány, válogatott mentornak a tanácsait, anyagait tenném magamévá, akiket most is követek – nagyon nehéz a nagy zajból, kínálatból kikeresgetni a valódi áttörést adó értékes tanításokat.
Előbb fektetnék be a prémium, komoly fizetős tréningekbe. Nem kell félni a sok nullától – a több százezres képzésekre eleinte magam is remegő lábbal nyomtam meg a nagy piros gombot, különösen, amikor GYES-en voltam és már hó elején mínusz-közelben…– de megtérült, mind, nagyon is! Sok vargabetűt spóroltam volna meg, ha az elején el tudom sajátítani ezt a gondolkodásmódot: rögtön csak a lényeget tanulni (na ezt nem lehet az ingyenes anyagokból…) és azt a velejéig meg is valósítani!
A pénzügyi tudatossággal is előbb megismerkednék – bár ezek azt gondolom, szépen fokozatosan egymásra épülő dolgok.
De lehetséges, hogy mindez maga az ÚT, amit nem lehet és nem is kell megspórolni.